Nyírgelse Község Önkormányzatának hivatalos honlapja               

Üdvözöljük Honlapunkon!               
       
 


Nyírgelse Történelme

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet. 1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt. 1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett. A XVI. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A XVI. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.) 1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják. 1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét. Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta. A XVIII. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak. A XIX. század-ban, a jobbágyfelszabadítás-ig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád. 1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt. A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt. A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott. Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában. A XVIII. század végén valamelyik földesura görök katolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a XIX. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Nyírgelse címere

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Nyírgelse olyan ősi település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely felett már a XIV. század elején egy sok ágra szakadt, tehát nagy múltú nemzetség tagjai osztozkodtak.

A település címere álló, csücskös talpú, barokk, aranyrámás, négyelt pajzs. Jobb felső, vörös mezejében három-három, egymáson keresztben fekvő arany búzakalász felett ezüstkereszt lebeg. Bal felső, kék mezejében álló helyzetben ezüstcsoroszlya és ekevas található. A jobb alsó, kék mezőben felajzott arany reflexíjon arany nyílvessző látható. A bal alsó, vörös mezőbe balról három ezüst sárkányfog (ék) nyúlik be.

A címer csonka, sisakot, koronát, foszlányokat nem tartalmaz.

Nyírgelse címere beszélő címer (tessera loquens), ugyanis a település históriájának legfontosabb motívumait szimbolizálja.

Az 1. számú mező búzakalászai a fő megélhetési forrást, a közel hétszáz éve dokumentálható földművelést idézik. A kettőskereszt három tényezőre is utal, egyrészt arra, hogy az ősbirtokos nemzetségnél - amint ez az 1310-ben kelt osztálylevelükből kitűnik - a szent kereszt igen nagy tiszteletben állt (rendelkezhettek is ilyen ereklyével); másrészt arra, hogy a településen már igen korán templom emelkedett, s ezért egy időben Egyházasgelsének is nevezték; harmadrészt kifejezi a gelseiek ma is élő hitét.

A 2. számú mezőben lebegő csoroszlya és ekevas fellelhető már a község 1792-ből származó pecsétjén, sőt az ekevas - a ma már a településbe olvadt - Szalmád község hasonló korú pecsétjén is.

A 3. számú mező motívuma egyrészt a Szabolcs vármegyébe tagoltságot jelzi (melyet a falu határában 1945-ig formás névtábla is hirdetett), másrészt azt a kemény küzdelmet, amellyel a település háromnegyed évezredig fenn tudott maradni.

A 4. számú mező az ősbirtokos nemzetségnek, a település valószínű alapítójának, a Gut-Keled genusnak állít emléket a címerükből átvett ősi motívummal.

Forrás:http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-nyirgelse.shtml


Az oldal 1024*768-as felbontásra és Mozilla Firefox® 2 böngészőre optimalizált.

Copryright © 2012 - Nyírgelse